Gyönyörű napsütés, jó tárasaság, meredek – és nagyon meredek hegyoldalak, magasságok és isteni pisztráng. Röviden így tudnám összefoglalni a túránk tömör mondanivalóját. Mert itt, Szilvásváradon az ember mindennel találkozhat, ha akar. Hát mi akartuk: napunkat kisvasutazással kezdtük, majd a Gloriett tisztásról felsétáltunk (igen, ez még csak séta volt…) az Istállóskői ősember barlanghoz. Már ez is adott ízelítőt abból, ami ezután következett.. a barlang 550m tszf. magasságon van, de nekünk még innen több mint 400 m szintkülönbséget kellett megmásznunk felfelé, mivel a Bükk legmagasabb pontjához, a Szilvási-kőhöz (961m) igyekeztünk. Meg kell mondjam, mindenkinek becsületére vált ez a túra, mert nehéz volt. Bújkálni is kellett, meredeken is kellett menni, és sokat kellett emelkedni. Ezúton gratulálunk az egész csapatnak, mert a nehéz terep ellenére is nagyon szépen együtt tudtunk haladni! Mire felértünk a csúcsra, az időnk elszaladt, így a lefelé útvonalat némileg módosítva tettük meg. A Kopasz réten láttuk a sok őszi kikericseket virágozni, megnéztük a barlang bejáratát, majd a Felső-tóhoz érve jutottunk vissza a szabadtéri múzeumig. Innen a Fátyol vízesést mentünk megnézni, de igen kevés volt a víz benne. Sajnos nem láthattuk igazi pompájában. A kiépített útvonalon haladtunk vissza a Szalajka völgyben, ahol fáradtan ugyan, de jól megérdemelten fantasztikusan ízletes pisztrángokat vacsoráztunk.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

Létszám: 7 fő

Megtett táv: 12 km

Kategóriák: Emlékek, képek